A medialjunk.hu blogja

Mediációról mindenkinek

Váljunk el szépen… ilyen a válási mediáció!

2020. február 15. - Dr. Németh Gábor mediátor

A válási mediáció legfőbb célja a felek közti kommunikáció helyreállítása, mert a gyors, kíméletes és egyszerű válás csak így biztosítható.

A válás hosszadalmas, minden érintett számára nagyon nehéz folyamat. A válópert (vagy pontos jogi nevén bontópert) lényegesen lerövidíti és a résztvevők terheit csökkenti, ha a felek már egy mediációs eljárásban létrehozott, részletes egyezséggel érkeznek a bíróságra. De nézzük meg pontosabban, hogy hogyan is zajlik egy bontóper és a válási mediáció? 

Építsük vissza a hidakat

Az emberi psziché egyik jellemzője az úgynevezett kognitív disszonancia redukció. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valamely korábbi tapasztalatunkkal, véleményünkkel (kogníció) ellentétes tapasztalat ér minket, úgy az belső feszültséget, disszonanciát kelt bennünk. A belső feszültséget ezután természetesen csökkenteni, redukálni akarjuk. Amennyiben például hosszas megfontolás után veszünk egy autót, de ezután arról olvasunk, hogy egy másik autó sokkal jobb választás lett volna számunkra, akkor kétségbe vonjuk az írás igazságtartalmát, vagy más módon ideologizáljuk meg, hogy miért hoztunk mégis helyes döntést.

valoper.jpgEz a jelenség nagyon erős a válásnál is. A legtöbben a válás eldöntése után is kötődnek a párjukhoz, de úgy érzik, azzal kell maguk számára is megindokolják a döntést, hogy párjukat elkezdik teljes egészében ellenségnek látni. A démonizálás természetesen nem kedvez az együttműködésnek és olyan szélsőséges formái is előfordulhatnak, mint a szülői elidegenítés. (A szülői elidegenítésről ebben a cikkben írtam részletesen.)

A fentiek miatt a válási mediáció egyik első és legfontosabb lépése, hogy a gyors és kíméletes válás érdekében a felek vissza kell építsék a hidakat egymás között a hatékony kommunikáció érdekében. 

Gyakori, a megegyezést nehezítő félreértés a felekben az is, amikor azt hiszik, hogy számít az, hogy a válást ki kezdeményezi, vagy ki szeretné jobban. Mivel a magyar bontójog nem a vétkességen alapul, ezért ennek nincs jelentősége. Ennek tudatosítása szintén fontos ahhoz, hogy a felek a folyamat során ne taktikázzanak, hanem legyenek őszinték. (Ugyanakkor egyes súlyosan kifogásolható házastársi magatartásoknak jelentősége lehet a házastársi tartás és a közös lakás használatáról való döntésben.)

Kíméljük a gyermeket

Gyakran megfeledkezünk arról is, hogy mind az anyának, mind az apának ugyanúgy meghatározó szerepe van a gyermek személyiségfejlődésében, de ezt a hatást eltérő módon gyakorolja egy férfi és egy nő. Az anya érzelmi szinkronja a gyermek megfoganásának pillanatában elkezdődik, feltétel nélküli szeretete természetes, akár olykor túlóvó, túlféltő. Ebbe az erős kettősbe az apának a saját módján lehetséges bekerülnie harmadik tagként, ha az anya engedi. Az apák számára teljesítmény felkelteni egy csecsemő figyelmét és mosolyt kapni tőle, miközben már megvan az elsődleges gondozó, ezért az apákhoz kapcsolódás ilyen értelemben feltételekhez kötött, és minőségében más, mint az anya-gyerek kapcsolat.  Az apa mutatja meg az utat a gyermek számára a külvilágba, ahol nem mindig feltétel nélküli szeretet és elfogadás vár. Az anya mutatja meg az utat a gyermek számára a biztonságos otthonba, ahol meg lehet pihenni, ahol fel lehet töltekezni. Mindkét útmutatásra ugyanannyira nagy szükség van, egy gyermek csak megfelelő anya-és apamintával lesz kiegyensúlyozott felnőtt, abban az esetben is, ha a válás ellenére képesek voltak a szülők megfelelő mintát mutatni.

Mivel az apa- és anyaminta jelentőségének felismerése már a bírói gyakorlatban is megjelent, ezért teljesen feleslegesen, viszont rendkívül káros az is, ha a gyermekeket a felek bevonják válási harcaikba.

A jog is a megegyezést támogatja

A bontópereknek két formája létezik. Az egyik, az úgynevezett tényállásos bontás. Ebben az esetben a bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Tényállásos bontás esetén a bíróság feltárja kapcsolat megromlásához vezető okokat, valamint ítéletével rendez minden olyan kérdést, amelyben a felek nem tudnak megállapodni. A válásnak ez a típusa minden fél számára hosszú, költségigényes és kínos.

A válás másik típusa a közös megegyezéses válás. Ebben az esetben a bíróság a házasságot felbontja, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik. Erre a bíróságnak akkor van lehetősége, ha a felek a bíróság által jóváhagyott egyezséget kötnek az alábbiakról:

  • A közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása,
  • A különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás,
  • A gyermek tartása,
  • A házastársi közös lakás használata,
  • Ez iránti igény esetén a házastársi tartás kérdése.
  • Ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük (de megegyezhetnek), a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk.

A felek a válóper alatt a vitás kérdések megegyezésen alapuló rendezése érdekében a per során bármikor mediációs, más néven közvetítői eljárást vehetnek igénybe. A közvetítés eredményeként létrejött megállapodásukat perbeli egyezségbe foglalhatják. A felek perbeli megállapodását a jog különféle költségkedvezményekkel is honorálja.

A válási mediáció módszertana

A fentiek alapján a jogi, anyagi és lelki szempontok is a válási mediáció mellett szólnak.

Első lépésként a válási mediáció során a mediátor a felekkel külön-külön általában előkészítő ülést tart.  Ennek során a felek elmondják a válással kapcsolatos elképzeléseiket, a mediátor pedig felméri az érintettek vitarendezési attitűdjeit.

Az előkészítő ülések után indulnak el az együttes ülések. A fentebb részletezett tévhitek, félreértések már általában az első alkalommal felmerülnek, pusztán már ezek tisztázása is bizalomerősítőleg szokott hatni. A mediátor és a felek dolga eleinte, hogy a kommunikációt legalább olyan szintig helyreállítsák, hogy a közös megegyezéshez szükséges kérdésekről tudjanak beszélni.

A válási mediáció eredményorientált folyamat, a felek következő, közös célja ezért az, hogy együtt megtalálják a működőképes módszereket a rendezendő kérdések  megoldására és ezt úgynevezett mediációs megállapodásba foglalják. Ennek során kiemelt figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyermekekkel való kapcsolattartás a válás után is megfelelően működjön.

A folyamat eredményeként kötött megállapodás részleteiben rendez minden vitás kérdést, minimálisan pedig azokra a kérdésekre kell kitérjen, amelyeket a jog a közös megegyezéses válás fentebb részletezett feltételeként szab. A felek ezen megállapodásuk perbeli egyezségként való jóváhagyását kérhetik a bíróságtól. (A mediációban kötött megállapodás lényegéről, jogi hatásairól itt írtam bővebben.)

a_valasi_mediacio_lepesei_2.png

A mediátor nem a válóperes ügyvédi feladatait látja el, ezért nem a felek harcát támogatja és nem a „mi jár” alapon gondolkodik. Ehelyett pártatlan módon a win-win megoldásokat támogatja és a mindenki a számára „elég jó” megállapodás létrehozására törekszik az érintettek idegeinek, pénzének és idejének kímélete érdekében.

A válási mediáció olyan esetekben is használható a megfelelő eltérésekkel, amikor a felek élettársi kapcsolatuk bontják fel és alkalmazható olyan vagyonjogi kérdésekre, amelyet a felek a válóperbe nem akarnak, vagy a perjogi megkötések miatt nem tudnak bevinni.

valas_kozos_megegyezes.png

 

Dr. Németh Gábor mediátor

A bejegyzés trackback címe:

https://medialjunk.blog.hu/api/trackback/id/tr6715468284

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása