A mediációs, vagy más néven közvetítői eljárás sikere esetén a felek megállapodást kötnek, amelyben rendezik a vitás kérdéseket. Egy jó megállapodás részleteiben rendez minden vitás kérdést, tartalmát és formáját tekintve ezért olyan, mint egy szerződés.
A felek sikere: a megállapodás
Az esetek túlnyomó többségében a felek e megállapodást betartják, különösen azért, mert az a saját akaratukból, a mediációs eljárás sikereként jött létre és nem valamely külső erő (a bíróság döntése) kényszerítette rájuk. A megállapodás alapján a felek elvégzik annak teljesítéséhez szükséges tennivalókat: rendezik egymás felé a tartozásukat, bejegyezteik az ingatlan-nyilvántartásba megállapodásuk eredményét, rendezik gyermekeik láthatását, stb. Amennyiben a joghatás kiváltásához valamilyen alakiság szükséges (pl. ügyvédi ellenjegyzés, közjegyzői okiratba foglalás), úgy a létrejött megállapodás alapján ez is megtehető.
Javasolt továbbá a megállapodást teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni. Ennek legismertebb és legegyszerűbb módja, ha két tanú igazolja, hogy az okirat aláírója az okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, az okiraton a tanúk nevét és - ha törvény eltérően nem rendelkezik - lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni. (A 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról 325. § (1) bekezdése további lehetőségeket is meghatároz a teljes bizonyító erejű magánokirat létrehozására.)
Lehetőség van arra is, hogy a felek a bíróságtól kérjék, hogy megállapodásukat egyezségként ismerje el. Ebben az esetben a bíróság által jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint egy ítéletnek: annak tartalma végrehajtási eljárásban kikényszeríthető. Ezért az eljárásért a pertárgy értékének 1 %-át, de legfeljebb 15 000 Ft illetéket kell fizetni. (2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról 167. és 239. §§; 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 42. § (1) c))
Ha a megállapodás nem segít...
Előfordulhat azonban, hogy valamelyik fél a megállapodást mégsem tartja be. Ilyen esetben megállapodásuk pontosan úgy viselkedik, mint bármely más polgári jogi szerződés: az állami kényszerrel, végrehajtó által közvetlenül nem kikényszeríthető. Ebben az esetben a megállapodást vitató fél bírósághoz fordulhat és pert indíthat. Ilyenkor azonban a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 86. § (3) bekezdése szerint az alperes perköltségét a felperes (tehát aki vitatja a megállapodást) téríti meg.
(A közvetítői eljáráshoz kapcsolódó költségkedvezményekről ebben a cikkben olvashat.)
