Gyakorló jogászként sokszor meglepve találkoztam azzal a ténnyel, hogy egy bírósági eljárás végén még a pernyertes fél sem elégedett az ítélettel. Ennek okait kutatva ismertem meg a mediáció intézményét, amely vitarendező, konfliktuskezelő eljárás.
A konfliktusok lélektana
A konfliktusok megoldhatóak, feloldhatóak. Amikor ez mégsem sikerül, sokan a bíróságon, vagy valamely hatóságnál keresik az igazukat és azt várják, hogy egy külső hatalom tegyen igazságot helyettük. Ezzel a vita kikerül a hatalmuk alól és átváltozik egy hosszadalmas, költséges és kimerítő eljárássá. Ahogy Franz Kafka írja A per című regényében: "(...)az ítélet nem egyszerre jön, az eljárás maga válik lassanként ítéletté."
Sok év és rengeteg elköltött pénz után általában a fentebb írtaknak megfelelően még a pernyertes felek nagy többsége sem elégedett az ítélettel. Ennek oka, hogy a jog formalizált eljárásai nem tudnak kellő figyelemmel lenni a felek valós igényeire, szükségleteire, egyéni megoldási javaslataira.
A mediáció célja
A mediáció célja, hogy a vitában érintett felek a mediátor segítségével vitájukat úgy rendezzék, amely mindkét félnek megfelelő, ezáltal megkíméljék magukat egy költséges, hosszadalmas bírósági eljárástól. A mediátor nem dönt a felek vitájában, hanem a megfelelő megállapodás érdekében közvetít közöttük. A mediátort éppen ezért közvetítőnek is szokták hívni, a mediációt pedig közvetítésnek. A mediációt leginkább polgári jogi, üzleti, vagy válóperek esetén alkalmazzák sikerrel, de szinte minden vitában használható a pereskedés elkerülése, vagy megkönnyítése érdekében.
A mediáció alapelvei, a mediátor feladatai
A mediáció az önkéntesség, kötetlenség, közvetlenség és eredményorientáltság elvén alapul. Az önkéntesség alapján a mediációs eljárásban a felek önkéntesen. saját akaratukból vesznek részt, ennek hiányában a folyamat nem is lehetne sikeres. A kötetlenség elve szerint pedig a mediációs eljárás nem formalizált, hanem a felek kötetlen beszélgetést folytatnak a mediátor irányításával. Ebből következik a közvetlenség elve is: a felek személyesen jelen kell legyenek, ugyanakkor megengedett az is, hogy a mediációs tárgyaláson a felek segítői (pl. ügyvéd) is részt vegyenek. A mediáció alapelve az eredményorientáltság is, mivel a folyamat célja, hogy a felek megállapodással rendezzék a köztük kialakult vitás helyzetet.
A mediátor pártatlanul, legjobb tudása szerint kell közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában és ennek keretében titoktartás terheli minden olyan tényt illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást.
A mediáció előnyei
A mediáció előnye annak költségkímélő volta és gyorsasága. Egy hosszan elhúzódó bírósági eljárással szemben a felek akár pár óra alatt egyezségre juthatnak. A mediációban született megállapodások több mint 90 %-a sikeres, azokat a felek önkéntesen és szívesen teljesítik.
Miért működik a mediáció?
Egy konfliktusban a feleknek elsősorban arra van igényük, hogy a másik fél meghallgassa és meg is értse igényeiket, kéréseiket. A mediáció a formalizált bírósági eljárással szemben a fenti alapelvek alapján kötetlen megbeszélés, amely a felek önkéntes részvételére és aktivitására épít. A mediátor segítő kérdésekkel tárja fel a résztvevők igényeit, ezzel támogatja őket a másik nézőpontjának megértésében. Az újra felépülő bizalom és megértés eredményeképpen pedig egy olyan megállapodás, egyezség jöhet létre, amelyet mindkét fél a sajátjának érez.
Dr. Németh Gábor mediátor
